Mocorgás

Ma reggel hatalmas, bedagadt, vörös, kinyithatatlan szemekkel keltem. Ennek oka, hogy Peti éjjel 2-ig dajdalozott a hasamban. Amikor lefeküdtünk aludni, még minden rendben volt, ám a kis tökmag sem a hason alvást, sem a háton való alvást nem engedélyezi nekem, így már olyan régóta fekszem az oldalamon, hogy már fájdogál. Most is így volt és  a forgómba olyan hirtelen hasított az éles fájdalom, hogy azonnal megpördültem és a másik oldalamra kerültem. Hát ennek pocaklakónk egyáltalán nem örült. Vagy megijedt, vagy felébresztettem, vagy beakadt valahova, mert innentől kezdve nem találta a helyét, járkált fel és alá, izgett-mozgott ezerrel. Éjjel 2-kor már  nem bírtam tovább - és gonosz anyaként - olyan pózt vettem fel, hogy meg se tudjon moccanni. Egyből elaludtam. Ő viszont ahogy kiszabadult, tuti tovább ficergett, legalábbis másnap reggel az ábrázatom erről árulkodott......

Genetikai ultrahang

Ma voltam genetikai ultrahangon. Mindent rendben találtak, babócánk egészséges és szép nagy, 300 g!! Nagyon rendes volt a kicsikénk, mert megmutatta végre magát: KISFIÚ lesz!!! :) Szóval már Peti, nem Zigi! :)

Icergés-ficergés

Pár hete, amikor este a hasamra fordultam, egyenletes, ütemes rugdosásra lettünk figyelmesek a pocim környékén, de nem voltunk biztosak benne, hogy ez a kicsikénk, nem pedig az aktív bélrendszerem...... Azonban az utóbbi napokban egyértelművé vált, hogy a tökmagunk mozgását érzem. Főleg reggel és este aktív, de úgy 4 körül már az irodában is lázad, elege van az ülésből. Ha nem én vezetek, autózás közben is mocorog és tegnap este a moziban is aktívkodott a film elején.

Hogy milyen érzés? Lelkileg fantasztikus, de fizikailag semmiképp sem melengetően kellemes, sőt néha akkorákat rúg, hogy kigúvad a szemem. Apukájának is megmutatta már az erejét! :)

19. hét

Ma voltam védőnőnél, szépen kerekedem, a súlyom 55 kg. Holnap megyek genetikai ultrahangra, ahol megkukkantják a picurit, és ha minden szerencsésen alakul, talán még azt is megtudjuk, ki lakik odabent. :)

16. heti UH

A 16. héten édesanya jött el velem ultrahangra, így ő is meglátta az izgő-mozgó, kicsavart pozícióban alvó picurinkat. Nagyon meghatódott és ezen a napon Zigi megkapta élete első MACKÓJÁT is.

AFP vizsgálat

A 16. héten édesanyámmal elmentünk a kórházba vérvételre, AFP vizsgálatra. Ez egy kissé elavult vizsgálat, így Európában Magyarország az egyetlen hely, ahol még alkalmazzák, sajnos sok esetben ad helytelen eredményt. Az eredményem sem lett tökéletes, így holnap megyek genetikai ultrahangra is. Bár az orvosom és a szakirodalom szerint sincs miért aggódnom, kezdő kismamaként beszari vagyok.

Kelengye

Ahogy az a korábbi képeken is látszik, már nagyon jól állunk babakelengye ügyben. Azóta jó pár játékot is beszereztünk, így például csörgőket, rágókákat, plüss állatokat..... Zigi apukája vett egy nagyon helyes rókát, ami zenél, ha a farkát meghúzzuk. Ezzel szinte minden nap játszunk, Zigi már jól fogja ismerni a dallamot, mire kibújik.:)

Babaexpo

Babazsibi

Babóca gyertyaállásban

Babakocsi

Amióta megvan, tologatjuk a lakásban! :)

Öröm a köbön!!

Ezen a héten fantasztikus hírt kaptunk: úton van Zigi játszótársa! Gratulálunk a kedves szülőknek, boldogságukban osztozunk!!!!!!!!!!!! :)))))))))))) (És hála nekem a Pécs Pláza CBA vásárlói is tudják a jó hírt! )

Babóca

Az első HIVATALOS vizsgálat

Múlt héten töltöttem be a 12. hetet, s orvosi szemmel igazából most lettem kismama. Mivel az első 12 hétben könnyen -  legalábbis könnyebben - elmehet a baba, a szülészet a 12. hétig nem áll szóba  a leendő anyukával.

Szóval elértem a bűvös kort, így a múlt hétfőn jelenésem volt a saját dokimnál, ahol megnéztük a kicsit hüvelyi és hasi ultrahanggal is. Most már több, mint 6 centis a pici, mindene megvan, ami csak kell, és folyamatosan mozog, ásít, nyel, csuklik, szopizza az ujját.... Nagyon aktív volt, ugrált is egy kicsit. A szívverését is hallottuk, 3x olyan gyorsan ver, mint a miénk.

Szerdán a Tolna Megyei Önkormányzat Kórházában volt jelenésem, hivatalos rendellenesség-szűrésen. 10:15-re kaptam időpontot, amit 4 héttel korábban kellett kérnem. Mivel ezer éve nem jártam erre, a portástól kértem segítséget, aki elkalauzolt az ultrahangos vizsgálóhoz. Kb. 25 kismama ült a váróban, ahova - rutinos várakozóként - könyvvel érkeztem: 1.) ülőhely semmi, 2.) fény semmi, 3.) állva folyamatosan útban voltam, 4.) meleg volt, a kabátokat nem lehetett hova tenni, így azt is tartogatni kellett = NEM olvastam egy sort sem....
Fél órával előbb érkeztem, mivel szerettem volna túlesni egy füst alatt a Down-kór szűrésen is, ami fizetős játszma. Tudtam, hogy fél óra alatt ki tudok csikarni egy csekket, elfuthatok a postára és még a véremet is leveszik, ám a portásnő szerint ezt csak álmodtam..... Közölte, hogy befizetési lapot az ultrahangos kisasszony adja majd, addig meg semmi vérvétel.
A folyosón azonban összefutottam  a saját dokimmal, aki elvitt egy nagyon kedves nővérkéhez, aki azonnal adott csekket, fél pillanat alatt levette a vérem, amit TÉNYLEG észre sem vettem és kedvesem visszakísért a folyosóra azzal, hogy a befizetéssel ráérek.
10:15-kor éles hang kiabálta  a nevem. Beérve  a vizsgálóba beutalót kértek tőlem, mire mondtam, hogy az nincs. Azonnal kipenderítettek, hogy akkor szerezzek. Visszabandukoltam a portáshoz, aki egy másik szárnyba kísért. Az ajtó nyitva, beteg sehol, unszimpi néni nagyon gépel.... Bekopogok... UnszimpiNéni: "Le lehet ülni!" Leültem. "Mit akar?" Vicuska: "Beutalót 10:15-re". Megkaptam, majd jeleztem, hogy egyetlen egy adatom sem stimmel a papíron. Válasz: "Nem érdekel, nincs időm kijavítani!" Azt hiszem ez volt az a pont, amikor sokkot kaptam.....
Visszasiettem az ultrahanghoz, ám csak 11:15-kor hívtak be........ ÁÁÁÁ, dehogy, egyáltalán nem voltam ideges!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
A vizsgáló pont olyan volt, mint egy cella. Nagyon kicsi, nagyon levegőtlen és nagyon sötét, az ablakon rács. A doki rám sem nézett, a nővérkével meg közöltem, hogy az adataim nem jók. Be.diktáltam a helyes adatokat, d.e csak a felét sikerült jól leírnia....
Mivel MINDEN terheskönyvem azt írta, hogy ez a vizsgálat hüvelyi ultrahanggal történik, rákérdeztem, hogy mit vegyek le, mire a doki rámförmedt, hogy ez hasi ultrahang. Jól megnyomkodott és közölte, hogy minden rendben van.
Ezen a vizsgálaton a kicsi nyakrendőjét ellenőrzik. A babák tarkójánál, a bőr alatt víz van, és ezen víz mennyisége elárulja, hogy minden rendben van-e. ha 3 mm-nél nagyobb a vízoszlop, akkor sajnos baj van és újabb vizsgálat szükséges. Nekünk 1,2 mm volt, tehát tökéletes.
A Down-kór vizsgálat eredménye másfél hét alatt jön meg, emailben kapom meg. Ilyen szűrésből két fajta van, a kombinált teszt és az integrált teszt.
A kombinált teszt 80%-os pontossággal állapítja meg a bajt, egy vérvétellel jár és 9000,- Ft, az integrált teszt 90%-os és 29.000,-Ft. Sok anyuka nem csináltatja meg egyiket sem az ára miatt. Édesanya azt mesélte, hogy régen ez ingyenes volt és nem kellett külön kérni, automatikusan megcsinálták....

Apa blogol…

Mivel eljött a 12. hét végre és Zigi teljesen egészségesnek mutatkozott az ultrahangfelvételeken, úgy döntöttünk ideje nevet adni neki. Vettünk is egy utónévkönyvet, melyben ki-ki bekarikázta a neki tetsző keresztneveket. Így adódott, a fiúnevekből 16, a lányokéból pedig 32, és a 4-el való oszthatóságból egyből beugrott a közelgő Foci EB, melynek évében születik majd meg ő. Maga az EB ugyan egyáltalán nem érdekel, de a módszer tökéletesnek tűnt. Így a selejtező után azonnal 4-es csoportokba sorsoltam a neveket az Excel „=vél()” függvényének segítségével. Majd kóstolgatva a leírt neveket, hagytuk őket egymással megmérkőzni.

Íme a lánynevek csoportjai a csoportmérkőzéseken elért eredményekkel:

És a fiúnevek csoportjai pedig:

Az egyes csoportokból az elsők (lásd lentebb kékkel jelölve) és a másodikak (pirossal jelölve) jutottak tovább.

Tehát a fiúknál így alakult a küzdelem:

Míg lányoknál a következőképpen fejeződött be a verseny ezen szakasza:

Majd újabb sorsolással az egyes csoportok elsőit a másodikadakkal egyenes ágon versenyeztettük, szintén párba állítva, hogy csakis a legjobb juthasson tovább.

Ennek eredményeként a lányoknál a következő meccsekre került sor:

Míg a fiúknál ekképpen fejeződött be a rang(név)adó:

Sajnos csak a 16-20. héten derül ki a baba neme, így addig vagy Ziginek hívjuk tovább vagy Pétersárának, ami kicsit zavart kelthet a baba nemi identitástudatában, hiszen már van neme, csak mi nem tudjuk.

Mentegetőzés

Tudom, tudom, eléggé le vagyok maradva az írással, de mentségemre szóljon, hogy TERHES vagyok...:) Tehát továbbra is az alvás a legfőbb programom, kisebb evésekkel megszakítva. :)

Bár már nem alszom el kabátban, cipőben, ülve, ahogy hazaértem, de munka után kb. 1-2 aktív órát bírok és jöhet is a szunya. Hétvégén reggeli és ebéd után is alszom, azaz aktív passzivitással emésztek.

Továbbra is 52 kg vagyok, de estére  a sok levegő miatt pont úgy nézek ki, mint aki egy egész görögdinnyét eltüntetett.

Folsav

Abbahagytam a Gravida szedését, mivel minden este teljesen kicsinált és áttértem a sima folsav szedésére vitaminokkal. A folsavra a kicsinek legfőképp a dns kialakulásakor van szüksége, de mindig jól jön. Napi 800 mikrogrammot, azaz 0,80 mg-ot kell bevinni a szervezetbe, a terhesvitaminok pont ennyit is tartalmaznak, azonban, ha csak folsavat veszel, akkor 3 mg-os, azaz 3000 mikrogrammos a legkisebb kiszerelés. A felesleggel a szervezet nem kezd semmit, az ember vizeletével távozik, így nem kár.

Hogy érzed magad? Jól, csak.....

Az utóbbi hetekben a napjaim a következőképp teltek: felkelést követően 1 szimpla hányás, reggeli, majd annak likvidálása 2 hányásban prezentálva, tehát ez reggeli 2 fogmosást is feltételez, ugye. A hányások miatt szinte minden reggel késve esek be a munkahelyemre, rosszabb esetben a kocsiban is hányok, így vissza kell fordulnom átöltözni....Délelőtt 10 óra körül leesik a vércukrom, így lerohanok a büfébe.... hazaérésemig egész nap folyamatosan hányingerem van, a közérzetem csapnivaló, így nyűgös vagyok és harapok. Délután, munka után rendszeresen alszom, vacsi után, késő este hányok...... Hetek óta nincs kedvem semmi értelmes dolgot csinálni, még olvasni sem tudok!!!!!!!!!!!! Így aztán persze a notimat sem nyitottam ki hetek óta.....

Az uram elkényeztet: főz, vasal, takarít, mos, mosolyogva nyugtatgat és kiszolgál. Mivel jó terhesként naponta változik, hogy mit kívánok, rezzenéstelen arccal csinál egyik nap limonádét (mert savanyúra áhítozom), másnap turmixot (mert ugye csak az édes jöhet szóba).....

Ételek tekintetében leginkább a sósat, fűszereset (amit ugye minden terhes személynek kerülnie kellene) és a savanyút kívánom.

Az utóbbi időben az oxigénbevitel is nehézségekbe ütközött, mivel az orrom folyamatosan el van dugulva, ha meg a számon veszem a levegőt, azonnal hánynom kell..... így az utóbbi napokban a lengedező szélbe állok ki, így nem kell küzdenem a levegőért....:) (nagyon cseles vagyok, ugye?)

Ezen a héten már a 10. hétbe léptem. Kicsinyünk már mindennel rendelkezik, ami szükséges a földi léthez, így embrióból már magzati státuszba került. A méhem akkora mint egy sárgadinnye, a picike meg egy citrommal mérhető össze. Már lassan elkezd nyelni, érzi a magzatvíz ízét és csuklik is. Már mozog, úszkál, de ezt én még nem érzem. A szemét még nagyon sokáig csukva fogja tartani, de az ujjszopit lassan elkezdi.

A méretbeli változások már kívülről is láthatóak, bár a beavatatlanok az okát még nem fedezik fel. Nő a hasam, a szűk nadrágok már összepréselték a kicsit, így szert tettem két terhesfarmerra. Nagyon kényelmesek és praktikusak, sokat javítottak a közérzetemen. Súlyom ma reggeli mérés szerint: 52 kg

Voltam vérvételen, minden eredményem tökéletes.

A védőnőnél is meg kellett jelennem a 9. héten. A védőnő személye nem választható, a lakhely szerint illetékes előtt a megjelenés kötelező. Telefonon egyeztettem időpontot, vizeletet kellett magammal vinni. A védőnőm nagyon helyes, de kb. 5 évvel fiatalabb nálam, se férje, se gyereke..... és ő lát majd el engem gyakorlati tanácsokkal.... Megbeszéltük a családi betegségeket, a gyerekkorom egészségügyi problémáit, majd kitöltöttük a gondozási könyvecskét. Ebbe a kis füzetecskébe kerül rólam,  a terhességemről minden fontos részlet, orvosi eredmény. Ezt a könyvecskét minden vizsgálatra, védőnői találkára és persze a szülésre is magammal kell vinnem. Régen sokkal jobb volt a gondozási könyvecske-dizájn, de a slampos megjelenést pár kedves matricával feldobtam! :)

A 12. héten hétfőn megyek a nőgyógyászomhoz, majd szerdán megyek a Tolna Megyei Önkormányzat Kórházába ultrahangos vizsgálatra, ahol megkuksizzák a picit és megmérik a méhnyekredőimet. Erre azért van szükség, hogy az esetleges genetikai betegségeket kiszűrjék. Ha itt mindent rendben találnak, akkor a 16. hétig nem bolygatnak.

Benzingőz-fürdő

Természetesen már a pocaklakó korban fontos elkezdeni gyermekünk nevelését. Ennek keretében a 2011. szeptember 9-11-i hétvégén ellátogattunk az IRC Mecsek rallye futamára. Pénteki prológgal kezdtük: tökéletes látvány, fantasztikus muzsika, ínycsiklandó illatok (benzin, nitro, olaj, olvadt aszfalt, égő gumi). Teljesen egyértelmű volt, hogy kicsi pocaklakónk fantasztikusan jól érezte magát anyukájával együtt.
Másnap már csak szigorú felügyelet mellett tekinthettük meg a versenyt, tehát a drága uram is velünk tartott. Amikor megosztottuk anyukámmal, hogy bár mostanában minden szag zavar, a benzingőz mégis mámorítóan hat rám, megjegyezte, sok bajom lesz még ezzel a gyerekkel.

Balaton

Múlt vasárnap úgy döntöttünk megáztatjuk kicsi Zigótánkat és elrepültünk Zamárdiba. Az idő nagyon szép volt, a strandon meglepően sokan voltak és a víz is kelleme volt. Ezen a nyáron most fürödtem először a Balatonban, és hát ugye már nem is egyedül pancsoltam. A víz, a gyönyörű táj, a Balaton semmihez nem fogható illata kisimította az idegeimet. Az is nagyon érdekes volt, hogy - ellentétben dolgos mindennapjaimmal - egész nap nem volt hányingerem, alig puffadtam, a közérzetem tökéletes volt. Persze látszott a hasamon, hogy bizony már nem teljesen lapos, de a másfél órás parti szunyóka volt az egyetlen "terheskedésem". Szuper nap volt, Zigóta is biztos örült! :)